Keep calm and... study

Úgy érzem, a lelki békém nem is lehetne jobb. Hogy miért? Mert amikor tegnapelőtt tanultam a tegnapi zh-mra, sok olyan dolog volt, ami zavarhatott volna. Az ablakom alatt gyerekek játszottak a jó időben, és tökéletesen hallottam, hogy ki kinek passzolta épp a labdát, meg úgy általában minden szavukat szépen lehetett hallani, nincs olyan magasan ez a második emelet. Aztán kicsit később, amikor már kezdett lemenni a nap, a mellettem/felettem lakó szomszéd (igazából nem tudom sose egyértelműen megállapítani, hogy honnan jön a hang) gitározott. Órákon keresztül. Igen, ugyanazt a dalt.

És legnagyobb meglepődésemre: nem zavart. Sőt, teljesen otthonosan éreztem magam. A gyerekhangok is és a gitárzene is az otthonomra emlékeztetett... Amikor régen tanultam a szobámban, nem csak hallottam, de láttam is ahogy az utcán játszanak a tőlem kisebbek, a gitár meg egyszerűen apa gitározását juttatja eszembe, ami valahogy melegséggel tölti el a szívemet.

Furcsa, hiszen egyébként én nagyon igénylem a teljes csendet a tanuláshoz... De most nem zavartak ezek a dolgok, örültem neki. Sőt, amikor a gitározás abbamaradt, még kicsit azt is éreztem, hogy ó de kár, pedig még szívesen hallgattam volna tovább.

Szóval mindenszupiszuper :) És az már csak hab lesz a tortán, amikor túl leszek a záróvizsgán is, és mehetek végre úszkálni a vízpartra.