Eltelt egy hónap... De még mindig olyan, mintha csak tegnap történt volna...
Szinte egy szabad percem sincs. Ezt élvezem, de valahogy mégis olyan lassan telik az idő... Egyszerre végtelenül gyors és végtelenül lassú.
Zajlik az élet, de mégis olyan, mintha megállt volna. Furcsa ezt érezni. Nem tetszik.
De ma valahogy szerencsésnek éreztem magam. Hiába aludtam rettenetesen rosszul, reggel mégis jól indult a napom, és utána se volt rossz. Persze most már rám férne egy kiadós alvás.
És nem tudom, hogy mi ütött belém, de mostanában nem tudom megállni, hogy ne rakjak fel képet is a bejegyzésekhez. De hát végülis miért ne... Talán ezzel próbálom kifejezni azt, amit leírni nem tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése